Kedves Koll�g�k!

K�t mozg�sfejleszt� iskolai programra szeretn�m felh�vni a figyelm�ket, amely a figyelemzavarral, viselked�szavarral �s tanul�si neh�zs�gekkel k�zd� gyermekek sz�m�ra ny�jthat megold�st iskolai keretek k�z�tt 

(c�lcsoport: tan�t�k, testnevel�k, fejleszt�pedag�gusok, gyermekv�delmi felel�s�k, igazgat�k). 

T�bb iskol�ban vezett�k m�r be Magyarorsz�gon is a reflex-korrekci�s mozg�sprogramokat, nagy sikerrel.

A m�dszerekben k�z�s elem, hogy az erre felk�sz�tett pedag�gus (naponta 10-15-20 perces) gyakorlatsort v�geztet a tanul�kkal csoportosan.

A gyakorlatok nem helyettes�tik a szakorvosi, illetve egy�b szakemberek �ltal t�rt�n� ell�t�st! 

A h�tt�r:

A sz�l�k nagy r�sze sokat dolgozik, �gy kevesebb figyelem, gondoskod�s, szeretet jut a gyermekre. Kev�s a testv�rek sz�ma �s a nagysz�l�k jelenl�te. Ennek az �letm�dnak k�sz�nhet�en sok olyan gyermekkel tal�lkozunk, akik magatart�sa, figyelme, mozg�sa, �rzelmi megnyilv�nul�sa, �nbizalma �s �n�rt�kel�se gyenge. 

Gyakran megfigyelhet� idegrendszeri �retlens�g is ezeknek az okoknak a h�tter�ben.

A mozg�sszab�lyoz�s csak abban az esetben lehet megfelel�, ha az idegrendszer szervez�d�se a biol�giailag meghat�rozott sorrendben �s min�s�gben ment v�gbe. Ha a fejl�d�smenet nem volt megfelel�, vagy ha egyes fejl�d�si l�pcs�fokok kimaradtak, vagy felcser�l�dtek, akkor idegrendszeri �retlens�g alakul ki. Ha a magzati �s a csecsem�kori reflexek nem aktiv�l�dnak a megfelel� m�don, illetve nem ker�lnek id�ben g�tl�s al�, akkor nem alakulhatnak ki  megfelel�en a testtart�si reflexek �s az egyens�lyi reakci�k. A helytelen�l fennmarad� primit�v reflexek �s ezzel egy�tt bizonyos testtart� reakci�k hi�nya okozza a mozg�skoordin�ci�s �s az egyens�lyi probl�m�kat.

A gyakorlatprogramok seg�ts�g�vel az idegrendszeri elt�r�sek kik�sz�b�lhet�k, �gy a legt�bb esetben megold�dnak a magatart�si �s tanul�si probl�m�k, javul a figyelem, az egyens�ly �s mozg�skoordin�ci�, ez�ltal a gyermekek alkalmass� v�lnak az iskolai �letre �s az eredm�nyes tanul�sra.

AZ INPP M�DSZERR�L

http://www.inpp.org.uk/

http://www.inpp.de/

http://inpp.hu/

Az INPP mozg�s- �s k�szs�gfejleszt� m�dszert mintegy 40 �ve a Dr. Peter Blythe pszichol�gus vezet�se alatt �ll� Institute for Neuro-Physiological Psychology (Neuro-Fiziol�giai Pszichol�gia Int�zet) dolgozta ki az angliai Chesterben.

Az int�zet jelenlegi igazgat�ja �s sz�mos k�nyv szerz�je, Sally Goddard Blythe szerint: „A reflexek az idegrendszeri fejl�d�s m�rf�ldk�vei”.

Az INPP c�lja a tanul�si, viselked�si �s mozg�skoordin�ci�s probl�m�k sz�les sk�l�j�nak h�tter�ben l�v� fizikai t�nyez�k azonos�t�sa, egy kifejezetten erre a c�lra kidolgozott vizsg�lati rendszer �ltal.

Tov�bbi c�lja e probl�m�k megseg�t�se, egy speci�lisan kifejlesztett, kronol�giai sorrendben halad�, ”Reflex-korrekci�s mozg�sprogram” sor�n.

A program gyermekek �s feln�ttek kezel�s�re alkalmas. Alkalmazhat� egy�ni form�ban (napi, otthoni 5-10 perces gyakorl�ssal), vagy csoportos (�vodai/iskolai) form�ban, pedag�gusok vezet�se alatt.

A m�dszert alkalmaz� iskol�k pl:

f�nyk�pek a tornagyakorlatokr�l:  http://t3.szegedvaros.hu/inpp-mozgasfejleszto-torna/

Tarj�ni K�ttannyelv� �ltal�nos Iskola �s Alapfok� M�v�szeti Iskola

6723 Szeged, �p�t� u. 9. Tel: 62/547-028 Fax: 62/458-116 E-mail: t3@tarjan-szeged.sulinet.hu

Kod�ly Zolt�n �nek-zenei �ltal�nos Iskola, Gimn�zium �s Zeneiskola – Alapfok� M�v�szeti Iskola, az MR Gyermekk�rus b�zisiskol�ja 1022 Marczib�nyi t�r 1., tel./fax: 212-5680; e-mail: kodaly@kodaly-bp.sulinet.hu.

K�nyv a probl�m�k h�tter�r�l �s kezel�s�kr�l:

Sally Goddard Blythe, Reflexek, tanul�s �s viselked�s  - Betekint�s a gyermeki elm�be

https://bookline.hu/product/home.action?_v=Sally_Goddard_Blythe_Reflexek_tanulas_es_viselkedes&id=53597&type=22

T�bb, mint h�sz �ve m�r annak, hogy A.E. Tansley feltette a k�rd�st: 

Mi�rt nem figyel a legt�bb pedag�gus az iskol�sok pszichol�giai �s szoci�lis probl�m�i mellett arra is, vajon el�g fejlett-e a gyermek idegrendszere az elv�r�sokhoz �s a k�vetelm�nyekhez? Ez a k�rd�s ir�ny�totta Peter Blythe figyelm�t a Neurofiziol�giai Pszichol�giai Int�zetben a tanul�s �s a viselked�s fizikai alapjainak tanulm�nyoz�s�ra. 

Arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a primit�v (t�l�l�) �s a testtart�si reflexek felismer�se �s vizsg�lata komoly seg�ts�get jelenthet az orvosok, pszichol�gusok, pedag�gusok �s a sz�l�k sz�m�ra abban, hogy meg�rts�k, mi�rt marad le egy gyermek a korcsoportj�t�l. Ez a k�nyv nem csak arra tan�tja meg a sz�l�ket �s szakembereket, hogy felismerj�k a neh�zs�gek �s az elmarad�s ok�t, hanem arra is, mik�nt, milyen gyakorlatokkal seg�ts�k, fejlessz�k a gyermeket.

Sally Goddard a Neurofiziol�giai Pszichol�giai Int�zet igazgat�n�je iskol�k sz�zaiban vezette be m�dszer�t, amelyet sz�mos, az emberi idegrendszer fejleszthet�s�g�t bizony�t� kutat�s is al�t�maszt. Az�ta, hogy az Int�zet gondolkod�sm�dja k�zkincs� v�lt, pedag�gusok ezrei vett�k �t az �n. Goddard m�dszert �s alkalmazz�k gy�m�lcs�z�en Sv�dorsz�gban, N�metorsz�gban, Ausztr�li�ban �s az Egyes�lt �llamokban.

A m�dszer azon a gondolaton alapul, hogy csak megfelel� idegrendszeri fejletts�ggel rendelkez� gyermekekn�l alkalmazhat�ak hat�sosan a k�l�nb�z� oktat�si m�dszerek. Az ilyen gyermek fejl�dik, el�re halad, ellent�tben azzal a gyermekkel, akin�l olyan reflexek is �rv�nyes�lnek, amelyeket m�r r�gen "ki kellett volna n�nie". A Goddard m�dszer alkalmaz�i megkeresik, hogy mi�rt marad le egy gyermek a koroszt�ly�t�l, majd megfelel� gyakorlatokkal fejlesztik az idegrendszer�t, �s ez �ltal felz�rk�ztatj�k, siker�lm�nyekhez juttatj�k �t.

Sally Goddard Blythe, A kiegyens�lyozott gyermek  - Mozg�s �s tanul�s a korai �let�vekben 

Sally Goddard Blythe Kiegyens�lyozott gyermek c�m� �j k�nyv�ben praktikus tan�csokkal l�tja el a sz�l�ket, pedag�gusokat �s eg�szs�g�gyi szakembereket a tanul�si �s viselked�si probl�m�kkal k�zd� gyermekek nevel�s�vel kapcsolatban. T�bbek k�zt az al�bbi k�rd�sekre kaphatunk v�laszt: Mi�rt fontos a mozg�s? Mik�nt seg�ti a zene az agy fejl�d�s�t? Mi a t�pl�lkoz�s szerepe az agy fejl�d�s�ben �s a gyermek n�veked�s�ben? Gyermekeink j�val kevesebbet mozognak, mint a kor�bbi gener�ci�k gyermekei. A hagyom�nyos szabadt�ri j�t�kok (a szaladg�l�s, az ugr�l�s, a f�ra m�sz�s, a hint�z�s) mindink�bb h�tt�rbe szorulnak a t�v�, a sz�m�t�g�p �s az elektronikus j�t�kok m�g�tt. A mai gyerekek egyszer�en nem tudnak tanulni, mivel nincs alkalmuk test�k �s �rz�keik edz�s�re. E k�nyv szenved�lyes ki�ltv�ny a gyermek eg�sz l�ny�re koncentr�l� oktat�s�rt; az agyat, az �rz�kel�st, a mozg�st �s a j�t�kot is mag�ban foglal� tanul�s�rt. A praktikus, gondolat�breszt� k�tet sz�l�kh�z, tan�rokhoz, nevel�kh�z sz�l: megtudhatjuk, mit tehet�nk annak �rdek�ben, hogy gyermekeink, tan�tv�nyaink testileg �s szellemileg is a legt�bbet hozz�k ki magukb�l.

KULCS�R MIH�LYN�-F�LE KOMPLEX MOZG�STER�PIA

a m�dszerr�l �s ezt alkalmaz� iskol�k tapasztalatai:

http://tanulasinehezsegek.hu/cikk/121

Napjainkban egyre t�bb a tanul�si, magatart�si zavarral k�zd� gyermek. Az � sz�mukra dolgoztunk ki egy m�dszert, melyet m�r 1999 �ta oktatunk pedag�gusoknak a k�telez� tov�bbk�pz�si rendszeren bel�l. Nagyon j�l haszn�lhat� az iskol�sok tanul�si-magatart�si zavarainak korrekci�j�ra, illetve �vod�sokn�l prevenci�ra. A m�dszernek nincs k�l�nleges eszk�zig�nye. 

A magatart�si probl�m�k �s a tanul�si zavarok �sszef�gg�sei 

             Egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a pedag�gusok "egyre roml� gyerekanyagra", f�kezhetetlen, tiszteletlen, fegyelmezhetetlen di�kokra panaszkodnak. V�gs� elkesered�s�kben �s tehetetlens�g�kben egyre gyakrabban ker�l sz�ba a "r�gi j�l bev�lt testi feny�t�s"... Az elkesered�st �s a tehetetlen d�h�t nagyon is �rtem. Magam is �t�ltem m�r, sz�l�k�nt a saj�t gyermekemmel, pedag�gusk�nt, nevel�k�nt a r�m b�zott gyerekekkel kapcsolatban. Hosszasan lehetne boncolgatni azon t�rsadalmi t�nyez�ket, amelyek e jelens�ghez vezetnek, de nem hiszem, hogy a meg�rt�s adta r�vidke megnyugv�son t�l haszn�lhat� �tletekkel szolg�lna a h�tk�znapok k�nnyebb� t�tel�ben. Szeretn�m ink�bb bemutatni, hogy milyen utat j�rhat be egy �gynevezett "rossz gyerek" mire v�gleg belet�r�dik ebbe a titulusba �s minden tekintetben ennek megfelel�en kezd viselkedni.

Tapasztalataim szerint az els� oszt�lyban, de m�g az als� tagozatban is igen ritka az igaz�n "elvetem�lt", kezelhetetlen gyermek - b�r r�gt�n fel tudn�k sorolni tucatnyi kiv�telt. �sszess�g�ben nem t�ved�nk nagyot, ha a k�vetkez�k szerint �rt�kelj�k a megjelen� magatart�si probl�m�kat: min�l kor�bban tapasztaljuk azok megjelen�s�t, ann�l ink�bb a csal�dban kell keresni azokat az okokat, amelyek a kialakul�s�ban szerepet j�tszanak. Ilyen esetekben is term�szetesen igen nagy szerepe van a pedag�gusnak a gyerekre hat� k�ros hat�sok enyh�t�s�ben, de t�bbnyire elker�lhetetlen m�s seg�t� szakemberek bevon�sa is a probl�ma kezel�s�be (csal�dseg�t�, pszichol�gus...stb). A k�s�bbiekben szeretn�k majd egy k�l�n cikkben foglakozni azzal, hogy mit tehet a pedag�gus ezekben az esetekben.

Az al�bbiakban ink�bb azzal az esettel foglakozn�k, amikor nem k�szen kapjuk a "rossz gyereket", hanem az iskolarendszerben v�lik azz�. Az �vek m�l�s�val egyre fokoz�dnak a magatart�si, fegyelmez�si probl�m�k, m�g v�g�l teljesen kezelhetetlenn�, fegyelmezhetetlenn� v�lhat a gyermek. Ennek a jelens�gnek a h�tter�ben m�r t�bbnyire megtal�ljuk a csal�di okokon t�l, a pedag�giai munka hi�nyoss�gait, a pedag�gusok t�ved�seit is. T�bbnyire ezek a gyerekek valamilyen tanul�si neh�zs�ggel, vagy zavarral illetve erre val� hajlammal �rkeznek az iskolarendszerbe. Sz�mukra be van �p�tve a kudarc �s a sikertelens�g az iskolai k�vetelm�nyekkel val� szembes�l�skor. �szint�n gondoljuk �t: 8 �vig kellene dolgoznunk egy olyan munkahelyen, ahol mindennaposak a kudarcaink, a f�n�keink rendszeresen �sszeszidnak minket a sikertelens�g�nk miatt, tov�bb� a csal�dunkt�l sem biztat�st, hanem szid�st kapunk, esetleg a sz�munkra kedves hobbik helyet, amelyekben felt�lt�dhetn�nk, a munk�nkat kell gyakorolnunk, �s r�ad�sul m�g fel sem mondhatunk... H�t tegye a sz�v�re a kez�t, aki nem v�lna agressz�vv� egy ilyen k�rnyezetben! 

A tanul�si probl�m�kkal k�zd� gyerekek is ezzel szembes�lnek az �ltal�nos iskol�ban. Valamilyen okok folyt�n nem tudnak teljes�teni. Mi pedig pedag�gusk�nt sokszor a teljes�tm�ny hi�ny�t a gyermek akarat�t�l f�gg� �llapotnak gondoljuk, ez�rt b�ntetj�k, szidjuk. A legt�bb gyerek hamar megtanulja, hogy a teljes�tm�nye nincs �sszhangban a befektetett munk�j�val. A kudarcok meghozz�k els� gy�m�lcseiket: feladj�k a tanul�st. Pedag�gusk�nt m�r jogosan mondhatjuk: "hiszen nem is l�tom rajta, hogy akarna!"...

A k�vetkez� l�p�sben a gyermek �ltal�ban kezdi egyre kev�sb� szeretni a helyet, ahol a kudarcok �rik �s egyre kev�sb� szeretni a szem�lyeket, akik ezzel szembes�tik. Magyarul egyre jobban ut�lja az iskol�t �s a pedag�gusokat. Gondoljunk csak bele: mennyire tudn�nk tisztelettel viseltetni valaki ir�nt, akivel szemben igen er�teljes ellen�rz�seink vannak? Szaporodnak a magatart�si gondok, egyre kezelhetetlenebb a gyermek. Innent�l a folyamat �nmag�t er�s�ti: min�l t�bb gond van egy gyerekkel, ann�l t�bbet szidjuk, min�l t�bbet szidjuk, ann�l ink�bb ut�l minket �s az iskol�t, ann�l ink�bb elhiszi mag�r�l, hogy "rossz gyerek" �s ann�l ink�bb kezd ennek a sztereot�pi�nak megfelel�en viselkedni...

Sajnos ezt a folyamatot egy j�l id�z�tett pofon sem �ll�tja meg, s�t! �gy azt�n az a nagyon is emberi reakci�, hogy tehetetlens�g�nkben egyre agressz�vabb� v�lunk, csak ront a helyzeten. Nagyon rem�lem, hogy sohasem �rnek c�lba azok a t�rekv�sek, amelyek t�rv�nyi felhatalmaz�st k�v�nnak adni a pedag�gusoknak a gyerekek testi feny�t�s�hez!

A kiutat m�shol kell keresn�nk ebb�l az �rd�gi k�rb�l! A folyamat ugyanis - tapasztalataink szerint - ford�tva is m�k�dik. Ha tudunk seg�teni a gyerekeknek, hogy lek�zdj�k tanul�ssal kapcsolatos neh�zs�geiket, egyre t�bbsz�r �lik meg a siker �s elfogadotts�g �lm�ny�t a tanul�ssal, az iskol�val kapcsolatban. Min�l ink�bb sikeresek, ann�l sz�vesebben j�rnak oda. Min�l t�bb pozit�v visszajelz�st kapnak valakit�l, ann�l sz�vesebben figyelnek r�, fogadnak sz�t neki.Nemegyszer el�fordult m�r, hogy az �ltalunk fejlesztett gyerekek, miut�n kezdt�k lek�zdeni tanul�si neh�zs�geiket, kezdtek egyre jobb viszonyba ker�lni pedag�gusaikkal, t�rsaikkal �s nem utols� sorban az iskola int�zm�ny�vel! An�lk�l, hogy direkt m�don nevelt�k volna �ket vagy foglakoztunk volna a magatart�sukkal, probl�m�ik egyre cs�kkentek, fegyelmezettebb�, normak�vet�bb� v�ltak.

A fentiekb�l egyenesen k�vetkezik, hogyha tudjuk hogyan ismerj�k fel a k�l�nb�z� tanul�si neh�zs�geket, �s ismerj�k az elj�r�st amivel seg�teni tudunk, nem csak a tanul�sban fognak jobb teljes�tm�nyt ny�jtani az �ltalunk nevelt gyermekek, hanem sokkal fegyelmezettebbek is lesznek.

Kulcs�r Mih�lyn�

�dv�zlettel:

Horv�th Edina 

tan�gyi referens

Klebelsberg Int�zm�nyfenntart� K�zpont